Amikor ez a polcocska készült, nem az alkotni akarás tombolt bennem leginkább, hanem a bosszankodás, a düh. Ül az ember ebben az aprócska helyiségben, és nem tudja sehova letenni a mobilját, amikor végre elbújva a család elől elolvas végre egy cikket vagy dob egy pár lájkot. Nem, nem gondolom, hogy csak én vagyok az az elvetemült, az még oda is magával viszi a telóját. 

Az ilyen pici panel wc-kben legtöbbször csak valahova magasra dobunk fel egy polcot, hogy legalább legyen helyük a wc papíroknak és az illatosítónak, vagy a tisztítószernek. Na de mi van azokkal a holmikkal, amikre akkor és ott szükség van. Nekünk lányoknak meg pláne. 

Kitombolva magamat nekiestem a világhálónak, mert kell hogy legyen valami megoldás, ami nem a felcuppantós műanyag izében merül ki. Látszólag a jó öreg Pinterest sem szolgált túl sok ötlettel, de akkor megláttam valami hasonló icipici polcot. Hát ez kell nekem!  

Ötletnek, alapnak jó volt a Pinterestes kép, de ez csak az alap, mert annyit egész bizonyosan tudtam, hogy a csempét nem fogom sajttá lyuggatni. Van már amúgy is két lyuk, azokkal kell gazdálkodni. Így történt, hogy tulajdonképpen a wc papír tartó csavarjai rögzítik a polcot a falhoz. A hátoldalon körben kétoldalas ragasztóval rásegítettem, mert az a két csavar azért kevés lett volna. főleg úgy, hogy lent van a rögzítés. De így már stabil és gyönyörű.

A polcot a hátlapra csavaroztam föl, itt is ad még egy kis plusz stabilitást egy jófajta faragasztó a csavarok mellé.

Azt is tudtam, hogy deszkát sem fogok pácolni, mert fehér itt minden, és ettől nem szerettem volna eltérni. Egyszerű fehér magasfényű bútorlap minták kerültek újrahasznosításra ehhez a műhöz, de lehet fát pácolni, nyersen hagyni, festeni, faragni, stencilezni, feliratozni, tarkára pingálni, decoupage technikával dekorálni, antikolni csak a fantázián múlik. 

Kétségtelen, hogy ez egy icipici polc, de nem kell ide se több, se kevesebb.